Prezidenti Interinu Komisaun E, ne’ebé
Trata asuntu infra-estrutura, Transporte no Komunikasaun, Manuel Castro,
hateten, dívida Governu nian ne’ebé mak agora iha ne’e hamutuk US$ 1.6
bilioens, tanba kada fulan liña ministerial sira ne’e mós halo nafatin
dívida. Manuel de Castro esklarese, dívida sira ne’e barak liu iha
projetu fíziku sira, no projetu sira ne’ebé mak sei la’o hela.
“Dívida
US$ 1.6 bilioens ne’e, seidauk konta ho bens servisu nian, hanesan
manutensaun ba sentral elétrika Hera no Betano.Tusan sira ne’e, Governu
foun mai tenki selu, tanba ne’e Estadu nian, entaun Governu tenki iha
responsabilidade, maibé se mak halo tenki responsabiliza. Se mak halo
tusan la tuir planu orsamental no la tuir lei orsamentu tenki
responsabiliza,”relata Manuel Castro ba GMN iha Parlamentu Nasionál,
Tersa (15/08).
Manuel de Castro afirma, Governu foun mai sei kria
komisaun ida atu investiga se de’it mak halo tusan bo’ot ba Estadu
hanesan ne’e. Nia hatutan, Governu foun mai ne’e, prontu atu selu tusan,
maibé tenki identifika uluk problema sira ne’e mai husi ne’ebé, no se
mak halo.
“Iha 2016 kuandu ita halo orsamentu retifikativu hodi aumenta
ba Orsamentu Jeral Estadu hamutuk US$ 397 milloens, atu selu dívida
ne’ebé mak Governu ne’e halo, tanba iha momentu ne’eba Governu aprezenta
sira-nia dívida ne’e hamutuk US$ 100 milloens resin,”katak Manuel
Castro.
Dívida ne’ebé mak Governu aprezenta mai Parlamentu Nasional
ne’e, atu selu de’it dívida iha projetu emerjensia tinan 2013 nian to’o
tinan 2016.
“Maibé buat ne’ebé mak ami rona ikus ne’e katak, ita-nia
tusan ne’e sa’e tiha ona ba US$ 1.6 bilioens, no husi US$ 1.6 bilioens
ne’e projetu tasi mane nia dívida hamutuk US$ 719 milloens,” relata
Manuel Castro.
Tanba ne’e, Manuel Castro bolu atensaun ba Parlamentu
foun mai atu tau atensaun didiak ba dívida sira ne’e, tanba osan ne’e
povu nian.
“Dala barak ita mai defende katak, osan ida ne’e povu nian,
maibé dalabarak ita uza sala, entaun se mak uza sala, tenki
responsabiliza,” dehan Castro.
*gmntv.tl
No comments:
Post a Comment